Az ingatlan a legfontosabb vagyonunk

Előzetes évértékelőt adott ki a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete, ingatlanszakmai szempontból. A kritikusok szerint a lakásvásárlás hosszútávra eladósítja a családot. Számos érv szól amellett, hogy nem szabad olyan kockázatot vállalni, ami hosszú évekre szóló törlesztőrészleteket jelent. Amennyiben nem vásárol ingatlant a fiatal pár, az albérletet akkor is kell fizetni kell. Így szerintük elsősorban a kérdés nem az, hogy vásároljanak-e a fiatalok, hanem az, hogy mekkorát, hol, milyen értékben.

A szervezet szerint az eladó ingatlanok túlárazása egy – szinte megoldhatatlan – helyzet miatt alakult így. A használt lakáspiacon a magáneladók legtöbbször vásárolnak is egy másik ingatlant. Gyakori azonban hogy a kiszemelt ingatlant az előző eladása és az új vásárlása közötti időben tapasztalható áremelkedés miatt csak drágábban tudja megvásárolni, így tehát az eladó is kényszerhelyzetbe kerül.

Kitérnek arra is, hogy drasztikus változások voltak a rendszerváltás óta a budapesti lakáspiacon, a használt budapesti lakások ára 1989 óta folyamatosan emelkedik. Az 1990-es években az árak viszonylag lassan emelkedtek, de a 2000-es évek elején jelentősen felgyorsult a növekedés. A 2008-as pénzügyi válság miatt az árak egy ideig csökkenni kezdtek, de a válság után újra emelkedő tendenciát mutattak.

A KSH adataira hivatkozva azt is rögzítik, hogy a használt budapesti lakások átlagos négyzetméterára 1989-ben 18 000 forint volt. 2023-ra ez az érték 1 200 000 forintra emelkedett, ami közel 66-szoros növekedést jelent.

Ezt követni, jól reagálni szinte művészet szerintük – vannak vesztesek és győztesek.

Megemlítik, hogy kritikák érték a családtámogatásokat, mivel a kritikusok szerint a családtámogatások erőszakolták meg az árakat. A szervezet szerint azonban ennek csak egy töredéke lehet igaz. A támogatások nélkül a fiataloknak esélye sem lenne saját otthonra.

A kritikusok szerint a lakásvásárlás hosszútávra eladósítja a családot. Számos érv szól amellett, hogy nem szabad olyan kockázatot vállalni, ami hosszú évekre szóló törlesztőrészleteket jelent. Mert mi lesz akkor, ha a lakásvásárló egy időre elveszíti a munkahelyét, esetleg más probléma akad? Életszerű a kérdés, de érdemes átgondolni szerintük, hogy amennyiben nem vásárol ingatlant a fiatal pár, az albérletet akkor is kell fizetni kell. Így szerintük elsősorban a kérdés nem az, hogy vásároljanak-e a fiatalok, hanem az, hogy mekkorát, hol, milyen értékben.

A kissé várakozó álláspontú ingatlanközvetítői kételyekre van néhány erős és pozitív válaszuk, például hogy az utóbbi évtizedben nagyon aktív ingatlanpiaci élet nem áll meg, az ingatlan a legfontosabb vagyonunk, 2023-ban voltak – a következő évben is lesznek bőven – eladások, vásárlások, közvetítések, értékbecslések.

Eközben a CSOK Plusz kihirdetése után fordulat látszik az ingatlanpiacon: a pangó kereslet élénkülésre váltott át az október végi bejelentést követő 31 napban. A CSOK Plusz bejelentése óta eltelt 31 napban megállt az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések számának csökkenése, éves alapon pedig keresletnövekedés is tapasztalható - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében.

Fotó: pexels